Érintés, mozgás:
A megtermékenyítés után 7 héttel a magzat elkezd mozogni. Megmarkolja és himbálja a köldökzsinórt, a végtagjait a szájába veszi.
Ezek a mozgások még valószínűleg véletlenszerűek.
A 24. héttől azonban már tervszerűség fedezhető fel bennük, pl.: mikor elkezd az ujjával a szája felé közelíteni, kinyitja a száját.

Szaglás és ízlelés:
A terhesség 15. hetére a magzat ízlelőbimbói már kialakulnak, a szaglórendszer pedig a 24. hét körül formálódik meg.
A vizsgálatok kimutatták, hogy az újszülöttek elsősorban olyan illatokat kedvelnek, amikhez hozzászoktak még a méhen belül, pl.: fokhagyma, ánizs, sárgarépa.
(Évekkel ezelőtt patkányokon mutatták ki, hogy az anyaállat étkezési szokásai a magzat agyi fejlődését határozottan befolyásolja. Ha például a terhes anyapatkány hulladékokkal táplálkozik, akkor a kis patkányok születésük után elsősorban ilyen táplálékot keresnek maguknak.)

Hallás és a beszéd megértése:
A magzat hallószerve a 24. és a 27. hét között fejlődik ki. Ettől az időszaktól kezdve elkezdi megtanulni anyanyelve főbb jellegzetességeit, mint a ritmus és a hangzás. 
Egy 2013-ban készült tanulmány szerint képes megtanulni szótagokat és egyszerűbb, akár három szótagból álló szavakat is.

Látás:
Az érzékszervek közül a látás fejlődik ki a legkésőbb. A magzat a 28. hétig nem nyitja ki a szemét. Azt, hogy lát-e egyáltalán valamit, nem tudjuk biztosan.
Egereken végzett vizsgálatok szerint némi fény szűrődik keresztül a hasfalon a méhbe, aminek óriási szerepe van a szem és a látás egészséges fejlődésében.
Amikor megszüntették a beszűrődő fény lehetőségét, a megszületett kisegerek szemében a normálisnál jóval több idegsejtet és eret találtak, ami a szem belső nyomását megnövelte és látászavarokat okozott.

A vizsgálatok még ma is folynak, újabb és újabb eredményeket felmutatva.
Azonban a  kutatók már most felhívják a kismamák figyelmét a nyugodt környezet, a természetes fény, a családias és csendes beszélgetések és a has gyakori simogatásának fontosságára!

(Forrás: Scientific American Magazine)